Végre elmentem egy kicsit levezetni a bennem felgyülemlett feszültséget...elmentem úszni...az úszás azt mondják magányos sport...vegülis az...megis jo lett volna he nem egyedül mentem volna... Annyira,de annyira hiányzik...még azbúszás is rá emlékeztet...mert sokat voltunk együtt úszni...es jönnek elő az emlékek...a szép emlékek...es vegül kicsordulnak a könnyeim....és úgy átölelném hogy hosszú percekig el sem engedném...es mindössze annyit mondanék neki...jo hogy itt vagy...nagyon ...

Nem tudom mi a nehezebb...az az út amin végigmész es elhatàrozol valamit hogy most már elég es a változás utjara lépsz vagy az a nehéz hogy az új célokhoz hogyan is kezdj neki és hogyan valositsd meg...ez ugyis utolag derul ki mindig. En elhataroztam valamit...eleg kemenyen...hogy ebből eleg volt....eleg volt...a cirkuszokbol,a jatekokbol,a hazugsagokbol,a tisztessegtelen gerinctelen ajanlatokbol...eleg volt...egy biztos en akarhogy alakul...en felemelt fovel ...

Ma reggelre szörnyű rémálmom volt....máskor is álmodtam már Tomiékkal.Volt hogy szépet vagy hogy rosszat...de na reggelre kifejezettem szörnyű volt...láttam...láttam a "képét" -mert arnak nem mondgatnám- D. gyilkosának...álmomba sem voltam képes rá nézni...akkor Tomiék mit érezhetnek ???? nagyob felzaklatodtam...nagyon...es jo lett volna rogton lenyugodnom..ilyenkor tesz jot egy nagy ölelés...de persze ilyenkor nincs ölelés mert nincs ott nem is lehet...reggel uton a legelso dolgom az volt ...

Egy szèp esős reggelen hajnalok hajnalán indulok dolgozni...közben mindig járnak a gondolataim....sok mindenen...vajon mi az amiben nem felelek meg a munkahelyen mit tettem rosszul hogy atszerveztek dolgokat eleg embertelen modon..elsosorban mindig ömagamban keresem a hibát...es gondolkozok min es hogyan lehetne javitani jobba tenni a folyamatokat.... De nemcsak ezen jár az eszem...hanem azokon az embereken is akiket szeretek...vajon hogy vannak,mi van Velük... A válasz ...

Es "csak"a munka....becsülettel,szorgalmasan végzi az ember a munkájat...mégsem becsülik meg....nagyon ugy érzem hogy becsaptak...nagyon...aljas módon...forog a gyomrom tőle...fel eve...vajon mrddig lehet ...

Az ember életébe sok-sok értékes pillanatok,percek vannak.Olyanok amiket sokszor észre sem veszünk...amiket csak természetesnek veszük ha van...tudnék sorolni példákat...sokat...pl..a reggeli napfelkelte...milyen csodàs a színpompák,de még csodásabb hogy egy új napra ébredtünk..uj lehetőségek. Azok a pillanatok a legcsodàlatosabbak amikor azokkal az emberekkel toltjuk a napjainkat,perceket akiket szeretünk és viszont szeretnek... Ma az egyik kedves ismerősömmel ...

"A győztesek azokból a vesztesekből lesznek, akiknek már elegük van a vesztésből, akik úgy döntenek, hogy még egyszer talpra állnak, akárhányszor ütik is ki őket." /Bob Gass/ Szeretnèk így érezni...ugy erzem magam mintha felettem egy nagy-nagy vihar felhő lenne...vonulna végig aminek nincs vége...szeretném ha vége lenne és végre kisutne a nap...mert egyszer ki fog ...

" Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd." /Paulo Coelho/ A mai napon egész nap hiányzik...minden nap hiányzik...de ma egyszerűen annyira rám tört a hiánya hogy csak sírtam,sírtam és sírtam...képtelen voltam abbahagyni sokáig... Írtam ma Tominak és megkértem hogy jöjjön ki velem Dávidhoz...ez olyan hiány amikor a remény is szertefoszlott hiszen tudod soha ...